Gyerekként rengeteg tervem volt, mivel is fogok foglalkozni, majd ha felnőttem.
Szerettem volna állatorvos, ügyvéd, színésznő, pszichológus és újságíró is lenni.
Végül egyik sem lettem.
Sodródtam, hagytam magam eltántorítani, befolyásolni, birka szellemmel összemosódni a tömeggel.
Nincs is igazi jól körülhatárolható szakmám ami azt illeti…
Bölcsész, közgazdász diplomáim vannak. Csak papírok.
Fantasztikus backoffic-os asszisztens, mindenes, segítő, intéző vagyok. (Ebből keresem a rezsire és hitelrevalót)
Ha valaki új társaságba kerül, vagy ismerkedik egészen biztos, hogy az első öt kérdésből az egyik, na és mivel foglalkozol/mi a szakmád?
A válaszokból aztán jönnek azonnal a sztereotípiák és skatulyák.
Már itt hasznomra vált, hogy nem tudok egyetlen szóval felelni arra, hogy mivel foglalkozom és ki vagyok én, Szőlősi- Papp Orsi úgy igazán.
Sokkal több vagyok attól, mint ami ebbe a válaszba beleférni!
Felfedező vagyok, túlélő, életigenlő, utazó, író, motiváló, coach, segítő, szívből szerető, kíváncsiskodó, szervező, rendszerező.
Hivatásomnak azt tekintem, hogy az emberekkel láttassam, hogy mindenhol van szép, csak meg kell keresni, észre kell venni.
Hiszem hogy jókedvvel, mosollyal és szívvel könnyebb élni.
Hiszem, hogy az utam hogy erőt, inspirációt tudjak nyújtani a hozzámfordulóknak.
Hiszem, hogy azért vagyok a Földön, hogy élvezzem és mutassak a szürkén túl is színeket. Mert vannak💛🧡💙🤍💚❤️💜🤎
